or what... i always imagine to take photos of myself as i'm looking
in the mirror. and i see myself very differently from what i really look like. a tükörképem.... nagyon ciki, tudom, de szeretem az arcomat nézni, ha nem vagyok nagyon fáradt. képzeletben mindig fotókat készítek
magamról miközben tükörbe nézek, és egyáltalán nem olyannak
látom magam, amilyen valójában vagyok.
very different from the ones i made for the shirt.
this time it's matyo (while those were kalocsai). további hímzésminták egy nadrághoz...
a változatosság kedvéért ez most matyó, az inghez
pedig kalocsai mintákból indultam ki.
and rinsed it, the fabric would still be only gray instead of black...
maybe i shoulda baked it, too. i mean... we only tested the above on a test piece,
so i think that eventually i'm still gonna make those pants and wear
them myself whatever color they turn out to look.the other reason we ditched this piece was that the extremely fine powder
of the paint started to appear all over the place... very insidiously.most especially in the ironing board... eventually staining at leasttwo of our light-colored pieces. bummer. itt úgy néz ki a kezem, mint michelle lamy-é, de persze nem direkt. ez a próbálkozás azért fulladt kudarcba, mert amikor leeceteztük
és kiöblítettük a cuccot, nem maradt (illetve nem lett) fekete, hanem
csak szürke lett belőle. de valójában ezt csak egy próbadarabon próbáltuk,
úgyhogy azt hiszem, végül meg fogom csinálni ezt a nadrágot, és majd
én hordom, akár szürke, akár fekete lesz...
a másik ok, ami miatt le kellett erről az útról térnünk, hogy a festék nagyon finom szemcséi elkezdtek kiszállni a nadrágból és nagyon alattomos és észrevehetetlen módon mindenhol máshol megjelenni.
különösen pedig a vasalódeszka belsejében, ami miatt végül két világosabb
darabunk is szürke festékfoltos lett. nagyon idegesítő volt.
it seems. btw, this is a tank top being made by my mommy, featuring
the homemade striping you may have seen in the previous progress post...
this time against a lightweight, sheer cotton. egy trikó van itt készülőben... nagyrészt anyukám csinálta ezt,
én csak kitaláltam és leteszteltem, hogy mit és hogyan... mint korábban emítettem, anyukám és az ő kolléganője, ibolya mérhetetlenül sokat segítettek.
serious compromises. this piece should have featured some more
elaborate embroidery, but in my estimation that would have taken another
50 or so hours, which we simply didn't have. well, and a few further
compromises had to come besides this one. raffolva, hímzés elkezdve. ezen a ponton sajnos jelentős kompromisszumot
kellett kötnöm, mert az eredeti elképzelés egy igen gazdag hímzés volt ezen
a darabon, de az durva számításom szerint még kábé további 50 óra lett
volna, amivel akkor, az utolsóelőtti napon egyszerűen nem rendelkeztünk... ezt még további kompromisszumok is követték.
quick embroidery of exes and i-s. így aztán gyors helyzetértékelés után úgy döntöttem,
hogy ikszeket és i-ket fogunk hímezni.
by pinning yarn onto the garment. még mindig gondolkodom... hogy milyen hosszúak legyenek a ráhímzett csíkok
ezen a ruhán. ezt tesztelem itt a rágombostűzött fonalakkal.
the big day. we still had three more to finish
(not from scratch, of course) the next day. az öt (és azt hiszem, hogy az öt egyszerűbb) darab, amelyek a nagy nap előtti estén már készen voltak... másnap még (már csak)
hármat kellett befejeznünk.(all pics by me / saját fotók)